2014. szeptember 15., hétfő

(Tulajdonképpen) Szössz

Tami mindig készül valamire. Előre néz a jövőbe, sokszor elég távol. 
Nagyon távol.
Sosem lehet semmihez eléggé korán, semmiről sem akar lemaradni. 

Szülinap, Valentin-nap, Karácsony, Húsvét, de készül akár a nyárra, télre, vagy csak a hétvégére. 
Egyfolytában tervez, meghívót gyárt, kártyákat, posztereket, elgondolja a ruháját, menükártyát irogat egyszerüen mindent előre kitalál.Természetesen mindent megbeszél velünk is meg a testvéreivel, hetente többször is tudatja mi hogyan lesz. Néha fáradunk tőle. Eszembe jut mindig, hogy Obelixnek nem kellett varázsital, mert kiskorában beleesett a kondérba, ezen elindulva a Tamit kb. egy redbullos vödörben fürösztötték a szülőszobán, de lehet, hogy már a magzatvízzel sem volt minden egészen rendben...
És beszél, és beszél. Sokat. Gyorsan. 

Vannak olyan felfedezéseink, hogy néha a szólások, közmondások, hétköznapi szófordulatok összekeverednek a fejében, hisz nála a két nyelv képkészlete, hasonlatai, gyakori mondásai stb. tulajdonképpen már nem külön-külön létezik, hanem valamiféle érdekes összegyúrásban. Ebből születnek időnként érdekes mondatok, jól szórakozunk rajta, érdekes rejtvényeket ad és még mi öregek is sokat tanulunk belőle.

Megakadtunk.
A suli elkezdődött, ezerrel szervezi a Halloween partyt, egyszer csak jön egy ilyen mondat:

" A zene, a hely meg van palacsintázva!"



(Jelentésileg gondolom "le van zsirozva", de hogy a palacsinta honnan jön?)




Nincsenek megjegyzések:

Tej, kiskanál, univerzum

 Megint az van, hogy szombat reggeli közléskényszeremet pár mondatba kell sűrítenem. Addig is fogalmazom majd a fejemben amíg ideérek, viszo...