2014. július 14., hétfő

Szössz

Autókázunk.
Fáradt voltam, de a Bali annyira menni akart. Neki már tart a szabija, szerintem unatkozik.
Csak elindultunk bele a vidékbe.
Bólogattam kicsit, a szemeimet húzta lefelé valami ólomsúly.
- Ne bólogassá mama, mer kapsz egy tockost mindjárt...elhozlak ide a gazdag vidékbe, ahol még a lónak is pulóvere van, erre te meg itt bekumsz nekem.
- Majd ha öreg leszek tudnék itt élni, egy ilyen kis farmházban...mondjuk, most is tudnék.
- Te nem leszel öreg mama! - kissé cinikus a hangsúly, röhög...
- Te már nem is szeretsz engem...- játszom a sértődöttet.
- Dehogynem...
- Hmmm - kihúzom magam
- ...van róla papírom.


Nincsenek megjegyzések:

Tej, kiskanál, univerzum

 Megint az van, hogy szombat reggeli közléskényszeremet pár mondatba kell sűrítenem. Addig is fogalmazom majd a fejemben amíg ideérek, viszo...