2013. február 9., szombat

Ma éjjel...

...hajók és bombák szakértője voltam, aztán pedig veszélyes nyílmérgek orvosszakértője.
Eztán következett menekülés az indiánok nyílmérges nyilai elől. Legutolsó élesebb emlékem, hogy József Attila édesanyja vagyok és ferde az orrom... ez sajnos a szobromon is látszik.
Végül naplemente a tengerparton, de azt nem vártam meg, mert nagyon kellett pisilnem...

Tanulság - József Attilát ne olvass CSI és Maverick után este az ágyban, főként ha hajnalban napfelkeltét fényképezni, délután pedig szoborfotózásos túrán voltál, és este még jól be is vacsoráltál... ezek nagyon nem férnek össze.

9 megjegyzés:

Gilda írta...

Én inkább itt reagálok a Határátkelős írásodra, ami megint nagyon jó lett szerintem.
Mi nem éltünk át olyan borzalmakat otthon, mint ti, de én sem nagyon sietek haza. Sőt ha hazamegyünk, akkor nagyon várom már, hogy induljunk vissza, pedig nagyon szeretem a rokonaimat.
Repülővel mi nem mennénk a 2 pici gyerek miatt, nekünk 1500 km vezetést jelent ez, de ez kényelmesebb. Nektek meg a kutyák szabnak határt, ebbe kár volt bárkinek is belekötni.
A Rockmaratont viszont irigylem tőled:-) Ott ismertem meg a férjem 12 éve:-)
Ha otthon vagyunk, és van valamilyen fesztivál, mi is elmegyünk. Legutóbb a Fezenen voltunk, sátraztunk a gyerekekkel.
Az álmok...
Hát én is csuda dolgokat álmodok néha, és örülök, hogy végre felkelhetek:-)

Gilda írta...

Ja és az Ossian a kedvencem! Minden CD-jüket megvesszük, nyáron szoktunk otthon rendelni egyben a bennünket érdeklő zenekarok megjelent albumaiból.

Mami írta...

Én is Ossian fan voltam (vagyok) ebben hasonlítunk :D. Annak idején majd minden koncertjükön ott voltam, talán ezért is volt nosztalgikus elérzékenyülésem.

svájci sapka írta...

Csatlakozom. :) Jó volt az írás, de ezt már megszoktuk tőled.
Köszi.
A szösszenetre csak annyit: te legalább tudsz aludni. Én napok óta alig. :(

Kerepesi Gyöngyi írta...

Szia! Én is Angliába készülök, mert egyik fiam családostól ott él, a másik meg nemsokára megy oda dolgozni. Az idősgondozás vonz, vagy egy kicsi magyar étterem nyitása. Az idősgondozáshoz kötelező az egészségügyi végzettség? Édesapámat haláláig gondoztam, elég profi vagyok, de végzettségem nincs hozzá. Gondolkodtam azon, hogy elkezdek egy sulit, de már elég öreg vagyok hozzá. Gyöngyi

Mami írta...

Az idősgondozáshoz általában nem feltétel az eü. végzettség, de munkahelye válogatja. Mindenesetre a közvetlen jelentkezés esélyesebb mint az ügynökségek közvetítésével, nekik ugyanis megvannak a maguk szabályai. Nekem is magánúton sikerült, kikerülve a közvetítőket. A tanuláshoz pedig sosem lehet elég öregnek lenni... :D

Névtelen írta...

tegnap, vasarnap vegig olvastam a blogodat..wow és wow !! gratulálok mindenhez amit végig csináltatok..well done! nagyon csipem a mentalitásotokat, hát nem magyaros :)))sok sikert a jovoben !

Mami írta...

Köszönjük szépen..

AtonHotep írta...

Jejzusmárja! Mi is szoktunk cifrákat álmodni. Volt régebben egy "Álomfejtők rémálma" sorozatom, hamarosan újabb fejezettel bővítem, de ebben már nem csak saját toll lesz. Reggelente néha elmeséljük családi körben a viccesebbnél viccesebb szürrealizmusokat, amiket összeálmodunk, és eleddig Viktor nyert, az övéi valahol Dali és Picasso képvilágára emlékeztetnek tematikailag.... :D Na ezt jólmegaszontam. :D

Tej, kiskanál, univerzum

 Megint az van, hogy szombat reggeli közléskényszeremet pár mondatba kell sűrítenem. Addig is fogalmazom majd a fejemben amíg ideérek, viszo...