2012. november 18., vasárnap

Szössz

...avagy vélemény a világról 12,5 évesen:

"Ó Uram-atyám! Meg kéne szüntetni ezt az egész Amerikát!"

:D

2012. november 14., szerda

Költözés előtt állunk

Az van, hogy lassan költözünk. Nagyobb, otthonosabb szebb környékre szerettünk volna, egy kis házikóba kerttel. Nem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz találni egy megfelelőt, bár már hónapok óta keressük.
Van némi kis kacifánt, mert ugye az elkövetkezendő öt évben nem szeretnénk máshová menni már, ezért olyat próbálunk keresni, amilyenre kigondoltuk.
Az én igényeim - nagy konyha, nagy nappali (a hálók nem baj ha kicsik), jó lenne legalább a nappaliban padló és nem szőnyeg. Egy kis előteret is szeretnék. A kandalló és a mosókonyha csak hab volna a tortán.
Balikámnak annyi, hogy legyen zuhanyfülke - külön, vagy a fürdőszobával káddal együtt, illetve, hogy be tudjon állni legalább az udvarba, ne kelljen az utcán parkolnia. A garázs hab volna a tortán. (Jah hát és persze ne legyen vizes, dohos, bár aki itt él tudja, angliai viszonylatban ez nem elhanyagolható szempont.)
Három szobás házikókat nézegettünk. Megnéztünk már vagy tízet.
Kettő maradt versenyben erre a hétre, az egyik egy ikerház fele,  szép nagy szobákkal, kis kerttel, kocsibeállóval, nagy nappalival. Egészen elfogadható a konyha, van egy szép télikert, kandalló, lent egy tusoló, fent fürdőszoba és három szoba. Az ára elfogadható, viszont elég ratyi környéken van. Egy Hele nevű kerületben található, és mindenki (munkatársaim és a Bali kollégái is) azt mondja semmi pénzért ne költözzünk oda (hát igen, közelebb a belvároshoz, az ingatlanok olcsóbbak, viszont a környék tényleg nem az igazi - ezt azért pontosítanám azzal, hogy angol viszonylatban.
Nem sokkal van messzebb mint ahol most lakunk, ezért ugyanúgy gyalog is haza lehetne mennünk a munka, iskola végeztével. A ház maga egyszerű kocka ház, elől két ablak és bejárati ajtó. Látszik, hogy jobb napokat is megélt már, de valamikor szép családi otthon lehetett, kis ráfordítással az lehetne megint.

A másik a város legszebb és leggazdagabb környékén van, gyönyörű helyen. Ugyancsak három szobás, akkora nappalival, hogy lakodalmat lehetne rendezni benne, a konyhában minden elképzelhető konyhai cucc beépítve, meg amúgy is gyönyörű az egész.  Szintén lent tusoló, fent családi fürdőszoba. Ez 100 fonttal drágább (véletlenül, mert két hónapig többért volt hirdetve, de most lejjebb vitték az árát). Szóval most három napja a kettő között vacilláltunk.
A munkatársaim teljesen belelkesedtek, hogy Wellswood-ba akarunk költözni, eddig nekem ez a kerület semmit sem jelentett, nem is tudtam, hogy létezik.
Mondták, hogy sok embernek a vágya hogy ott lakjon. Ezen nem tudok csodálkozni, a legtöbb ház arra inkább villa, medencével és mindenféle extrával, plusz a nagy részük a tengerre néző panorámával is rendelkezik. Ez a házikó egy kicsit kilóg onnan, azért is olcsóbb - mert csak háromszobás, és nincsen medence meg ilyenek. Kicsike kertjével, egyszem pálmafával a ház előtt egy saroktelken bújik meg, mintha véletlenül felejtették volna ott.

Wellswood viszont messzebb van a belvárostól, ezért ugye benzinben is kicsit megdobná a családi költségvetést, plusz ha az egyszem autó nem elérhető, vagy a férj nem elérhető, akkor buszozni kell - ami pl. az én munkahelyemtől és a lányok sulijától (majdnem egy helyen van) olyan 25 perc a 64-es helyi járattal. Nekünk ez nem olyan borzasztó, egész életünkben buszoztunk. A lányoknak a sulitól jár egy ilyen diákkártya, amivel sulinapokon ingyen járhatnak a vonalbuszukkal.
Ez a wellswood-i házikó egy kis kúria lehetett valamikor, és sok fa veszi körül, szép csendes helyen, szóval eléggé álomotthon lenne nekünk. A tetőtéri szobákból még a tengerre is rálátni. Külsőre is nagyon szép, és belül sem kell semmit csinálni vele, sőt a legnagyobb szobában komplett gardrób is van. Az udvarba itt is be lehet állni, sőt mi-több egy kőboltíves kovácsoltvas kapuja van, amire felfutott a borostyán - hát mit mondjak mikor megláttam, majdnem könnybe lábadt a szemem. A telket is a régi angol kőkerítés fogja körbe.
A férjem is beleszeretett, pedig az nála nagy szó.
Kitöltöttük a papírokat, holnap pedig rákérdezünk még az ingatlanadóra, és ha nem horribilis, akkor elküldjük a jelentkezést a referenciadíjjal egyetemben - aztán reméljük megkapjuk. A kaució és az egy havi lakbér + szerződéskötési díj már félretéve. Reméljük a legjobbakat.

Szössz

Desszert leturmixolva, kanalazom szépen a páciens szájába:

- What is this?
- Your pudding - this is jam tart...
- Hm...the taste seems like hairy soup...


(- Mi ez?
- Az ön desszertje - a neve lekváros torta...(kb. mint a mi rácsos linzerünk)
- Hm.. olyan az íze mint egy szőrös levesnek...)

2012. november 3., szombat

Szolgálati Közlegény (aton után szabadon, jogdíjért forduljon szerkesztőségünkhöz)

Örömmel tudatom, hogy kedves messzibarát jelzésére, és kisebb kutakodás után sikerült kicsinálnom a kommentelésből a szóellenőrzős részt, így aki eddig emiatt nem tudott kommentelni annak újra szabad próbálkoznia.

Tej, kiskanál, univerzum

 Megint az van, hogy szombat reggeli közléskényszeremet pár mondatba kell sűrítenem. Addig is fogalmazom majd a fejemben amíg ideérek, viszo...