2011. február 9., szerda

...továbbgondolva

Mindíg azt gondoltam, a tárgyi dolgok közül a könyvek a legfontosabbak az életemben, mert amikor olvasok, tényleg látom a tájakat, az embereket, előttem játszódnak le az események,  így jártam már földrajzilag meghatározható helyeken, Japánban, Kínában, Egyiptomban, részese lehettem a történelemnek akár a viktoriánus korról, keresztes hadjáratokról, vagy a fáraók koráról legyen szó.  Így jártam már ismeretlen helyeken, az űrben, más bolygókon, más galaxisokban, idegen lényekkel találkozhattam, sőt úgy ahogyan a múltba, a jövőbe is belenézhettem. Érdekes szemszögből láthattam a világot például akkor, amikor egy réges régen megírt könyv a jövőt próbálta feltérképezni, azt a jövőt, ami a mi számunkra mégis egy rég elmúlt időt jelent.
Azt gondolom írónak sokkal nehezebb lenni, mint ahogy eddig gondoltam, hiszen nem csak tájakról, eseményekről kell hogy hiteles legyen, titokban, talán a sorok között kell tudni átadni a lehető legtöbbet, hogy az, aki olvassa, szinte érezze az illatokat, a szelet, vagy lássa a szereplőket az utolsó szakállcsücsökig, mert ha egy pillanatra elvész az érdeklődés, akkor elvész a varázs is.
Nem tudom, hogy fogok e valaha az angol nyelvű irodalom olyan fokú olvasójává válni, hogy ugyanúgy, vagy legalább megközelítőleg annyira élvezhessem, mint a magyart.
Remélem, hogy igen (bár ez most még nagyon távolinak tűnik).

2 megjegyzés:

AtonHotep írta...

Két könyv és már ott vagy ;)
Ha szabad megjegyeznem, Asimovot ajánlom, mert ő viszonylag közérthetőbben ír. Vonnegut bonyeszabban fogalmaz... :P És javallom az ebayt, 1-2 fontokért (postaköltséggel(!) hozzájutsz bármihez. ;)
Ja igen, és elsőre olyasmit ajánlanak akik hozzáértenek, amit már olvastál magyarul is, és ismered. ;) Nem is hinnéd, mennyire könnyen ragad.
Mondjuk én másfél éve, amikor első idegenbe kezdtem, először aláhúzogattam az idegen szavakat cerkával. Aztán nekiálltam szótárazni. A lelkesedés nem sokáig tartott, és tul.képpen már az első olvasásnál a könyv felére az ismeretlen szavak is megismerődtek, mert ki lehet következni a visszatérők jelentését... ;)
Szóval, én aszondom, rajta!

Mami írta...

Egy vaniliáson már túl vagyok (píesájlávjú) ezt találták nekem a lányok a sulikönyvtárban, mert sem scifijük, sem krimijük nem volt. Ezen átvergődtem, de irtó lassan, és volt olyan mondatcsoport, aminek többször neki kellett futni, mire valamit kihámoztam belőle. Ezért is a kétkedés. Na jó végül csak befejeződött. Remélem igazad lesz, és még néhány könyv kicsit megnöveli az önbizalmamat.

Tej, kiskanál, univerzum

 Megint az van, hogy szombat reggeli közléskényszeremet pár mondatba kell sűrítenem. Addig is fogalmazom majd a fejemben amíg ideérek, viszo...